Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Az vagy, amit megeszel.
No, mielőtt még felvethetné blogomon galád fejét a monotónia, a változatosság kedvéért ennek a borzalmas kis kötetnek az ismertetését most egy fiktív (!) levél formájában írtam meg, a "ne vedd meg könyvek" pedig egyfajta tematikus sorozat lesz a blogon; ebbe a kategóriába kerülnek azok a művek, melyek elolvasását tényleg elfecsérelt időnek tartom.
Ön azt állítja, mindenképpen nyereséges befektetés lenne számunkra, filmmé adaptálni az Ön nagy sikerű bestsellerét, a „horror műfaj egyik gyöngyszemét”, melynek Stephen King is nagy rajongója.
Nos, kérem, regénye alapos áttanulmányozása után arra a következtetésre jutottam, hogy feltevése több sebből is vérzik.
Figyeljen!
Most komolyan.
Ne mondja nekem senki, hogy ezt a 426 oldal szemérmetlen idiotizmust valaki komolyan tudja venni.
Már az a tény is negatívan alapozza meg a regénye kvalitására vonatkozó tudnivalókat, hogy a google-ön rákeresve egyáltalán nem fogunk találkozni vele (magyar) könyvesblogokon/portálokon, ellenben annál többet látni árverező oldalak kínálatában.
Jó, nyilván vannak olyan szerencsétlenek, akiknek Stephen King borítóra nyomtatott „nagybetűs” (ójaj…) véleménye esetleg felkelti az érdeklődését, de ha megnézzük a hátoldal szövegét, az bizony már elég sok mindent elárul és jó eséllyel szegi kedvét bármely gyanútlan kíváncsiskodónak.
Konkrétan ez áll a magyar fordítás hátoldalán:
„A vallási és világi erők lappangó ellenségeskedése rabszolgaságban tartja a pusztaság közepén álló Abyrne városát – aki ura a húsellátásnak, ura mindennek. Vannak azonban, akik gyanítják, hogy a szenteskedés ellenére Abyrne valójában velejéig gonosz és romlott város, egy modern kori Gomorra. Ők készek mindent feláldozni az igazságért, de vajon mi vár rájuk, ha belépnek az üzembe, ahonnan a hús jön? A városban élők asztalára egyre szokatlanabb ízű hús kerül...
Joseph D’Lacey az interneten publikálta novelláit, amelyek hamarosan olyan sikeresek lettek, hogy a szerzőre felfigyelt egy neves brit kiadó is, és azonnal szerződtette. A Hús a horrorműfaj egyik gyöngyszeme, nem véletlen, hogy maga Stephen King is nagy rajongója lett a szerzőnek."
Na, már most, nem tudom, hogy ez az Ön, vagy a fordító hibája-e, de kérem, hogy lehet egy regény hátoldalára ilyet ráírni, hogy vallási erők???
Nyilván egyházira gondolt.
És ez csak egyetlen példa a műben található megannyi ordenáré megfogalmazásból/ félrefordításból.
Ráadásul az egész tele van önismétlésekkel és olyan hatásvadász pszeudomisztikus mondatokkal, mint „És akkor megpillantotta a rést.”
El tudja képzelni, hogy ezek mennyire idegesítőek tudnak lenni?
„Nee bazmeg a rést?? Húúú és akkor most mi lesz?” - tesszük fel magunkban a cinikus kérdést ilyenkor, és unott fejjel lapozunk tovább, vagy hajítjuk el a könyvet jó messzire. (Én sajnos mindig továbblapoztam)
Nálam ráadásul az igazán véres/beles/pornográf részek (mert azért vannak benne ilyenek) sem váltottak ki megbotránkozást, szerintem valahogy azok is rosszul vannak felépítve, megírva.
Noha be kell vallani, regényének alapötlete - miszerint egy elszigetelt városkában egy korcs vallás fanatikus követői, általuk isten gyermekeinek titulált embereket tenyésztenek, nyomorítanak meg és vágnak le, mint marhákat - még nem lenne olyan rossz, de a fentebb említett hatásvadász megfogalmazások, néhány logikai és egy-két szerkesztési hiba (pl.: kiegyensúlyozatlan történetvezetés, azonnal kiszámítható csattanó) következtében, azt kell, mondjam, talán soha életemben nem olvastam még ennyire félresikerült horror-regényt (bár szerintem Robert R. McCammon Csak az enyém című munkájának kiadása is hiba volt az Agavétól).
El is határoztam, a jövőben addig nem olvasok horrort, míg egy patinás antikvárium ódon polcainak rejtekéből elő nem purgálok magamnak egy jóféle Clive Barker vagy Stephen King kötetet (hisz azért van még mit pótolnom e téren).
És művének legfőbb bűnét még nem is említettem:
Főbb karakterei - a fényevő aszkéta messiás, a bűnbánó, humánus kábító munkás, a bigott főérsek stb. – olyannyira elcsépeltek, hogy szerencsétlen olvasó egyet nem talál köztük, akiért egy kicsit is izgulhatna, szurkolhatna (egyedül talán az őrült, despota húsbáró karakterét tudtam többé-kevésbé normálisan leképezni; őt úgy lehet elképzelni, mint mondjuk Törköly Levente karakterét, Igort a Zuhanórepülésben), ilyen művet én márpedig soha nem adnék forgatókönyvíró kezébe.
Sajnálom, de őszintén bevallom, csodálkozom, hogy (miközben annyi jó és értékes könyv várja, hogy magyarul is meglássa a napvilágot) a franciák után a magyar könyvszakma is volt annyira kutyaütő, hogy lefordítsa és kiadja e művet.
Üdvözlettel:
XXX
Az YYY filmstúdió igazgatója”
A könyv leírása:
Hús / Joseph D'Lacey ; [ford. Weisz Böbe]. - Budapest : Ulpius-ház, 2008. - 426 p. ; 20 cm. - (Bloody good books, ISSN 2060-0097)
ISBN 978-963-254-132-7 fűzött : 2999,- Ft
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.